A Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős összetettben a 29. helyen végzett a tereprali világbajnokság marokkói viadalán, amelyen az Atlanti-óceán partszakaszát követve 2316 kilométert (ebből 1575 km mért szakaszt) teljesített a mezőny. A világ legjobbjai odaálltak a rajtvonalhoz, hiszen a Marokkó ralit egyértelműen a Dakar főpróbájának szánták a szervezők.
„Ha a rajt előtt azt mondják, tizedik leszek a T1-es mezőnyben, vagyis az autósok között – nem számítva a side by side kategóriát –, simán elfogadtam volna, sőt, még örülök is neki, látva, hogy milyen erős mezőny gyűlt össze Marokkóban – nyilatkozta a verseny végén Szalay Balázs. – Azt gondolom, hogy amit lehetett, kihoztam magamból és az autóból. Majdnem két évet hagytunk ki, úgyhogy a rajt előtt eléggé izgatott voltam amiatt, hogy megy-e még ugyanúgy a versenyzés, mint korábban. Végül azonban szerencsére nem éreztem különbséget, sőt… Így, hogy nem volt rajtunk nyomás vagy eredménykényszer, még szabadabban tudtam autózni, és jobban nyomni a gázpedált. Bunkoczi Laci olykor próbált visszafogni, ami néha sikerült, néha nem. Nekem személy szerint azért is volt fontos ez a viadal, mert mióta világbajnoksággá minősítették a világkupát, én még nem vettem részt egyetlen versenyen sem, szóval most indultam életemben először világbajnoki futamon, ami nagyon felvillanyozott. Az egy kicsit rosszul esett, hogy a T1+ és a T1.1 kategóriát egyben értékelik, mert ez olyan, mintha egy űrhajót hasonlítanának össze egy utcai autóval, úgyhogy ezen talán lehetne módosítani, de ez semmit sem von le a verseny értékéből.”
Ezzel Bunkoczi László is egyetértett, sőt, bizonyos szempontból sajnálta, hogy vége lett a Marokkó ralinak.
„Nagyon nehéz verseny volt, de ha bárki azt mondja, hogy T1-ben kilencedikek leszünk, T1.1 kategóriában pedig elsők, simán elfogadtam volna, hiszen az autónk, bár átesett fejlesztéseken, azért nem mai darab – mondta Bunkoczi. – Most először használtam digitális roadbookot, sokat tanultam, és azt mondom, ha a technika megbízhatóan működik, és van vétel, akkor ez egy nagyon remek találmány. Élveztük a versenyt, bizonyos szempontból sajnálom, hogy vége, mennék még.”
Ami az élmezőnyt illeti: Sébastien Loeb volt a leggyorsabb csütörtökön, ez jelenthetett egy kis szépségtapaszt az előző napi fájdalmas technikai gondok után. A versenyt Guerlain Chicherit kiegyensúlyozott teljesítménnyel nyerte meg, de nehéz megmondani, hogy ő volt-e boldogabb, vagy Nasszer al-Attijah, aki harmadik helyével átvette a vezetést a világbajnoki pontversenyben, 22 pont előnnyel Loeb előtt.