Roger Federer egyesülési javaslata jelzi, milyen fontos, ha a megfelelő kérdéseket tesszük fel

A koronavírus miatt bizonytalan helyzetbe kerültek az irányító testületek, ám van egy sokkal kézzelfoghatóbb motiváció, amellyel a globális képet nézhetjük.

A jog, a sportüzlet, a gondolkodás ideje. Ne felejtsék, rossz ötletek nincsenek.

Rendben, néhány rossz ötlet azért létezik. Ám általánosságban szólva, ha van alkalmas idő, amikor el lehet gondolkozni, mi működik és mi nem a sportüzletben, akkor a mostani épp megfelelő.

Néhány évvel ezelőtt egy világtestület kommunikációs főnöke szerint zsonglőrködni kell a zsúfolt versenynaptárral, ahol a hagyományosnak számító események vonzó innovációkkal próbálják meg kiharcolni a helyüket. Egyetlen mondatban lehet összegezni a mondanivalóját: „Ha az alapoktól kezdhetném, valószínűleg nem innen kezdenénk.” 

Vagyis ez, ami most van, a sport tiszta lapja. És talán éppen ennek a hangulatnak köszönhetően állt elő Roger Federer az egyik legnagyobb adminisztratív változás lehetőségével a saját sportágában.

Federer – azoknak, akik az elmúlt 24 órában nem láttak volna sportoldalakat – bejelentette, hogy támogatja a férfi teniszt irányító ATP és ellenlábasa, a női teniszt vezető WTA egyesülését. Amikor az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb sportoló sztárja megszólal egy ilyen témában, az valószínűleg több mint kósza gondoltat.    

https://twitter.com/rogerfederer/status/1252922285096423424?s=20

Ami ezután következett, csak megerősítette a feltételezést, hogy erről már korábban is beszéltek. Federer megnyilvánulására sokan reagáltak, többek között Billie Jean King, ismerhetik őt, 39-szeres Grand Slam-bajnok, ő alapította meg a WTA-t, hogy megfelelően megfizessék társait. Most azt válaszolta, „egy közös hang, a férfi és női teniszé együtt, már régóta ez az álmom”. Örömmel fogadta még az elképzelést Rafael Nadal, Simona Halep, Petra Kvitova és Garbine Muguruza.

Az egyesített testület, amely felügyelné a teniszt, értelmes gondolat. Jelentős hatása lehet a férfi és női tenisz egyesülésének, ahogy azt a négy Grand Slam-torna is bizonyítja. A profi tenisz egységes brandje sokkal egyértelműbb lenne az átlagos szurkolók számára, akik a legnagyobb eseményeket követik. 

Mindez ellenállhatatlan vonzerőt jelentene a partnereknek és televíziós társaságoknak, a két szervezet nem versenyezne többet a saját érdekeiért. Bár a két sorozat nem feltétlenül olvadna össze, az egyesülés lebontaná a korlátokat a minél több vegyes esemény előtt.

Egy egyesített testület sokkal hatékonyabban előteremti a forrásokat a nagyobb kihívásokra, mint az integritás, a dopping vagy a sportolók jóléte. Mindez jól jönne a mostanihoz hasonló krízishelyzetekben. A hét elején a WTA és az ATP bejelentette, hogy tárgyal a Nemzetközi Tenisz Szövetséggel (ITF), miszerint hozzanak létre egy alapot a Covid-19 okozta szünet miatt küszködő játékosok számára.

A globális tenisz ide-oda utazós életmódja azt is jelenti, időbe telik, míg biztonságosan meg lehet rendezni a tornákat, akár zárt kapuk mögött is. Védőoltás nélkül egyáltalán nem lenne lehetséges, bármit is mondjon a férfi tenisz első számú sportolója. 

Bár a gondolat, hogy a két sorozat szorosabban működjön együtt, jó ideje népszerű, még ha az illendőség gyakran az útjába állt az egyesülésről folyó beszélgetéseknek, az elmúlt hónapokban egyre erősödtek a hangok. Tavaly novemberben a SportsPro OTT Csúcstalálkozóján Madridban a WTA elnöke, Micky Lawler elmondta, úgy érzi, a koncepciót sokkal komolyabban kellene végigtárgyalni.

„Igen, szeretnék több együttműködést látni, és egy irányító testületként összeülni, vagy legalábbis egy védőszárnyként a sportág felett” – tette hozzá. „Úgy érzem, együtt jobb. Hisz így vált azzá a sportág, ami.”

Federer felhívását követően a WTA elnöke és vezérigazgatója, Steve Simon, valamint Andrea Gaudenzi, az ATP új elnöke lelkesen reagált a svájci ikon elképzelésére, még ha még ha maguk nem is követelték az egyesített testületet.

Egy egyesülés kihívásokkal járna. Lennének szerződések, amiket fel kellene bontani, a kereskedelmi terveket újra kellene gondolni, csillapítani kellene az aggodalmat, hogy az egyik szervezet esetleg felfalja a másikat. Az új szervezet felelősségeinek körét egyensúlyban kellene tartani az ITF-ével.

Más játékosok reakcióit is számba kell venni. Az ausztrál Nick Kyrgios a csekély számú ellenzők táborába tartozott szerdán, és nem árt emlékezni, mennyire másként vélekedtek nemrég a férfi tenisz sztárjai az irányító szerepről. 

Tavaly márciusban egy Novak Djokovic vezette csoport és néhányan az ATP játékos tanácsából sikeresen megakadályoztak az akkori ügyvezető elnök, Chris Kermode új szerződését, pedig az angol szakember rendkívül népszerű más sztárok, mint Federer vagy Nadal körében.

Mindentől eltekintve mostanság komoly értéke van az ilyen beszélgetéseknek. A kreatív gondolkodás ugyan nem lehet prioritás minden sportágban, már csak azért sem, mert sok helyen elég nagy a bürokrácia, de a fájdalmas pontokat és gyengeségeket, amiket a jelen helyzet nyomása felszínre hozott, érdemes megvizsgálni. A többségük már korábban is jelen volt, ha más formában is. 

Egy ilyen beszélgetés csaknem minden nemzetközi sportágban lefolytatható. Egyesek közelebb állnak ehhez, még a szünet előtt vitáztak például egy globális férfi golf sorozatról, amelynek ösztönzést adna a szaúdiak támogatta Premier Golf League „kísértete”. Szinte mindenhol vannak hátráltató tényezők a fejlődéshez, amit senki nem szeret, de ezek már összefonódtak a korábbi tapasztalatok és a kompromisszum erdejében.    

És akkor még ott van a tágabb értelmezés, hogy vajon ez az ágazat együtt tud-e dolgozni a legmagasabb szinten, hogy a SportsPro-nak is dolgozó, Angus Buchanant, a The Sports Consultancy munkatársát idézzük. Egy bizonyos szakaszban érdemes megkérdezni, vajon hány sportág jelenlegi struktúrája állta ki ezt a kivételes erőpróbát, és vajon szükség van-e a sportágak közötti támogatásra a legmagasabb szinten.

A hol és hogyantól eltekintve, egy dologban egyetértenek az emberek, a sport visszatér és továbbra is népszerű lesz. A jelenlegi vezetőknek sokkal kézzelfoghatóbb dolgokkal kell szembenézniük. Ha a szponzorpénzek kiapadnak, vagy elesnek a jelentős televíziós bevételektől, lesznek-e befektetők, akik mélyen a zsebükbe nyúlnak csupán a szentimentalizmus vagy a hagyomány kedvéért. És vajon onnantól kezdve jó döntéseket hoznak-e. Ha azt gondolod, van egy jó ötleted, érdemes legalább kérdéseket feltenni.

Forrás: SportsPro Media